2012. március 31., szombat

FÖLD ÓRÁJA - Te csatlakoztál?


Mint tudjátok ma este volt a Föld órája, melyhez Kiskunhalas város is csatlakozott. Egyenlőre adataink nincsenek, hogy mekkora sikerrel zajlott az akció, vajon hányan vehették komolyan városunkban, az országban és a világon, de az tény hogy évről évre egyre több ország, település és magánszemély regisztrált a Föld órája oldalán.

Te csatlakoztál?

Miről is szól? A Föld órája nem csak egy egyszerű figyelemfelkeltő akció, mely arról szól, hogy 1 órára kapcsoljuk le a villanyt és húzzuk ki a konnektorból az elektromos berendezéseinket. A Föld órája ennél sokkal több... 
Mikor besötétül egy órára több közintézmény, város, lakás, akkor képzeld el, hogy az egész világ sötétségbe borul, abba a sötétségbe, mely a Föld igazi arcát mutatja, hiszen tudjuk a Földön sosincs örökké sötétség és örökké fény... de a mi életünk még borulhat teljes sötétségbe ha ilyen ütemben romboljuk azt amit ajándékba kaptunk, mert ugye az életünk mellé megkaptuk Földünket ajándékként, melyet ha magunkba nézünk nem igazán becsülünk meg igazán. Ha így haladunk olyan visszafordíthatatlan változásokat okoz az emberiség mohóságával, melyet nemcsak gyermekeink hanem mi is a saját bőrünkön fogunk érezni. Mit kell tennünk? Mit tehetünk? Mi a helyes út? Hogy óvhatod a környezeted? Tudunk egyáltalán tenni valamit?

Na de ne is én adjam meg a válaszokat, hanem járj utána Te magad!

"Jogunk Van a Védelemhez" - Plakátpályázat

Kiskunhalas Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közművelődési Osztály
Kiskunhalasi Rendőrkapitányság
HTKT SZSZK Gyermekjóléti Szolgálat


"Jogunk Van a Védelemhez"
címmel Plakátpályázatot hirdet 10-18 éves gyerekek számára.

A pályázat célja a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek szélesebb körű megismertetése, valamint figyelemfelhívás annak érdekében, hogy Magyarországon csökkenjenek a gyermekek ellen elkövetett bántalmazások száma.

A figyelemfelkeltő plakátjaitok elkészítéséhez szabad kezet kaptok.
Készíthettek bármilyen technikával (rajz, fotó, vagy elektronikus úton) egyénileg vagy csoportosan.

Az elkészült alkotások 2012. április 18-án kiállításra kerülnek a város központjában, így mindenki számára megtekinthetőek lesznek.
Munkáitok közül néhány, gyermekvédelmi szórólapok díszévé válik.
Egy kiválasztott mű a Gyermekjóléti Szolgálat logója lesz egy évig!

Kérjük munkáitokat személyesen vagy postai úton juttassátok el a Gyermekjóléti Szolgálathoz
címe: 6400 Kiskunhalas, Garbai S. u. 6.
Az elkészült plakátok hátuljára írjátok rá neveteket és életkorotokat

Az alkotások utolsó beküldési határideje: 2012. április 10-e (kedd)
Munkáitokat 2012. április 18-án kisebb ajándékkal jutalmazzuk

"Az Én Családom" - Rajzpályázat gyerekeknek

Kiskunhalas Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közművelődési Osztály
Kiskunhalasi Rendőrkapitányság
HTKT SZSZK Gyermekjóléti Szolgálat


Rajversenyt hirdet óvodások és kisiskolások számára

"Az Én Családom" 
címmel

A műveiteket készíthetitek egyedül, vagy szüleitekkel együtt, bármilyen technikával (ceruza, zsírkréta, ragasztás, festés...) A/4 vagy A/3 méretben.

Az elkészült alkotások 2012. április 18-án kiállításra kerülnek a város központjában, illetve néhány mű, gyermekvédelmi szórólapok díszévé válik, így mindenki számára megtekinthetőek lesznek.

Munkáitokat kisebb ajándékokkal jutalmazzuk.

Kérjük munkáitokat személyesen vagy postai úton juttassátok el a Gyermekjóléti Szolgálathoz (6400 Kiskunhalas, Garbai S. u. 6.)

Az alkotások utolsó beküldési határideje: 2012 április 10-e (kedd)

Az elkészült munkáitok hátuljára írjátok rá neveteket, életkorotokat, óvodátok vagy iskolátok nevét

2012. március 24., szombat

Fagyi mustra I. - Éliás cukrászda

Fagyi Mustra I.
Éliás Cukrászda

Ki ne ismerné Kiskunhalason az egyik legnagyobb múltú cukrászdánkat az Éliás cukrászdát?! 
Tavaszi első rovatom a Fagyi Mustra, melynek első állomása gyermekkorom kedvenc cukija, az Éliás lett.

Az új és központibb helyen lévő cukrászdák az utóbbi években mintha kicsit elvonták volna a figyelmet Éliás bácsi cukrászdájáról, ahol talán első fagyim elnyaltam még édesapámmal és ahova nagy nagy örömmel tértünk vissza mindig a Székely utcába. Ha gyermekkorom emlékei nem csalnak még a régi ház garázsa helyén üzemelt a kis fagylaltozó. A hangulat akkor nagyon családias volt. Éliás bácsi és édesapám jó barátok voltak, mindig nagyon jókat beszélgettek én pedig jókat pogyáztam a finomabbnál finomabb fagylaltokból.

Éliás bácsi tragikus halála után sok minden megváltozott, de betérve az üzletbe az élmény egyre jobban visszaadja azt a kis hangulatot melyet sok sok évvel ezelőtt pár éves kis gyerekként megérhettem a 90-es évek legelején. A hangulat családias, a terület a réginél sokkal nagyobb mint amire még sokan emlékezhetünk, de amit sok fiatal nem láthatott. A bútorzat, a fa burkolatok, a festmények a falon mind mind otthonos környezetet biztosítanak. Bár maga a hely nem olyan, hogy egy tömegrendezvényt be tudjon fogadni, mégis jó itt lenni. A cukrászda rendelkezik kerthelyiséggel is, ahol a szabad levegőn a már igen kellemes időben is eltölthetünk kedvesünkkel, barátainkkal, családunkkal pár kellemes órácskát. A modern technika és a vendégeknek való kedvezés, abban is megnyilvánul, hogy van ingyenes wi-fi. Továbbá aki szeretne 5 Ft/perc áron két számítógépnél internetezhet is, amit úgy látom sokan ki is használnak.

Na de térjünk a fagyi mustrára, amiről a rovat szól. Kérhetsz kis én nagy gombóc fagyit 130 és 150 Ft-os áron, egyértelmű melyiknek melyik az ára. Én most 3 nagy gombóc fagyit faltam be, jelenleg 14 féle fagylaltból lehet választani. Az én választásom Tiramisura, Puncsra és Eperre esett.

A nagy gombóc tényleg nagy, nem sajnálják a vendégtől. Mindre jellemző a frissesség, a krémes állag, lágy és intenzív ízhatás.
A punccsal kezdtem, mely régi idők finom puncs ízharmóniáját adta vissza. Nagyon kellemes és tényleg mikor az elsőbe belekóstoltam a régi szép emlékeim jöttek elő, mikor az első puncs fagyiját kóstoltam a mesternek. A fagyiban van mazsola, ami azoknak kedvez, akik szeretik a klasszikus puncsot. Az eper fagyi édeskés, gyümölcsös és üdítő hatású volt. A Tiramisu pedig egyszerűen fenséges, ahogy a sütemény ízét adja vissza, ahogy rétegelt és a köztes kakaós rétegek tényleg finom kakaósak.
A három nagy gombóc fagyitól vigyázat! gyorsan el lehet telni :)
A fagyik állaga nagyon jó, bár még nincs 40 fok, de így sem olvadt gyorsan és fagyos sem volt.

Nem is húzva tovább az időt, nagy szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe, érdemes bejönni és elfogyasztani egy- egy gombóc finom fagyit az Éliásnál!

Ha valaki szereti a családias helyeket, ahol nyugodtan el lehet tölteni kis időt, ide mindenképp be kell térnie!

Bár 5 után vigyázat, mert fél áron vannak az apró sütemények és a krémesek így nagy tömegre lehet számítani! :)

A cukrászda címe: Kiskunhalas, Székely utca 17.
Nyitvatartás: 
Hétfő: 10-19
Kedd: 09-20
Szerda: 09-20
Csütörtök: 09-20
Péntek: 09-21
Szombat: 09-21
Vasárnap: 09-21
 
Pár infó más oldalról:
http://www.gasztrostudio.hu/etterem/cukraszdak/elias.htm

 
A cukrászda története:

Az Éliás Cukrászda több mint 65 -éves multra tekint vissza, és 1996 óta mint Éliás KFT müködik.
1938. január 1-én nyitotta meg Éliás Antal cukrászmester az elsõ cukrászdáját Kiskunhalason a Táncsics Mihály utcában.
1949-es államosítás keretébe elvették az üzletét mühelyével együtt. Mindössze 2 hét "tétlenségre" kényszerült.
Ezután felkérték a helyi állami cukrászüzem vezetésére, melyet nyugdijba vonulasáig vezetett.
1970. márciusában egy fagylaltozót nyitott házában, mely már az év õszén cukrászdaként üzemelt.
1989-ben leányával Éliás Györgyivel megalakította az Éliás BT-t és ezután a kornak megfelelo új cukrászdát épitetett.




2012. március 15., csütörtök

Magyar Kokárda! - de miért úgy viseljük mint az olaszt?

Ma van Nemzetünk legnagyobb ünnepe! Ma az 1848-1849-s forradalom és szabadságharc kezdetére emlékezünk és ünnepeljük a nemzet saját erőből kivívott szabadságát és együtt emlékezünk legnagyobb hőseire! Még mielőtt egy újabb leírásra számítana bárki is, annak ajánlom keressen megbízható forrásokat, de ha jobban bele szeretne merülni, van egy könyvem, melyben napról napra le vannak írva a szabadságharcunk eseményei. Mint tudjuk Március 15-én, azaz március idusán tört ki Nemzetünk legnagyobb forradalma és egyben szabadságharca, melyre minden évben megemlékezünk, ahogy ez idén is történt. Már az ünnep előtti napokban az általános iskolák, a középiskolák diákjai útjukon az iskolába, majd úton hazafelé Nemzetünk egyik legnépszerűbb és talán legnagyobb jelentőséggel bíró jelképében pompáznak, a "szabadságunk" jelképét, "magyar" kokárdát viselnek. 

Már az felmerülhet bennünk tudják-e miről szól március 15.-e? Talán ezzel nekünk is lehetnek problémáink, akik "szabad" világba születtek, mármint, hogy tudjuk-e miről szól március 15.-e. Tudjuk-e miről szól a szabadság? Ami inkább kérdés, hogy nekik mit jelenthet ahogy elmennek az iskolába, meghallgatják és megnézik az ünnepségeket, vagy netán szerepelnek is rajtuk, na meg amikor erről töri órán hallgatják tanáraikat!

Még mielőtt belemerülünk mélyebb gondolatokba kezdjük egy egyszerűbb dologgal, amit már egyes közmédiák is kellő óvatossággal, de mégis tárgyilagosan elemeztek, ez pedig, hogy helyesen viseljük-e a kokárdánk!

Sokan megszoktunk egy formát, és úgy viseljük mindig szívünk felett büszkén kokárdánk minden év március 15-én, és e nap közelében páran a többi napon is. Nekem is még meg vannak gyermekkori kokárdáim melyeket én készítettem még a suliban és találni egyet köztük ami elüt a többitől, de sose volt rajtam, mert az nem olyan... Persze ha korai ábrázolásokat nézünk, a kokárdát azokon is úgy festik meg ahogy most mi is hordjuk, talán a nagysága ami más, mert nem olyan pindurik mint, amiket manapság feltűzünk óvva ruháink.
Veszünk a boltba ha már otthon nem találjuk régi kokárdáink, vagy mondjuk elhalványultak, esetleg szétfoszlottak és mind ugyanolyan, amiket a kínálatba találhatunk... Persze van más más méret, de ugyanaz a séma és persze más jelképek lehetnek a közepén... 

Ami feltűnik olykor, hogy egyesek mintha fordítva viselnék a kokárdát, mármint mintha fordítva készült volna el, és nem a piros-fehér-zöld, hanem annak fordítottja azaz az olasz színek lennének rajta... Rájuk ugye mi sokan elég furcsa szemekkel is nézünk? A Bátrabb, de sajnos ebben az esetben a "tudatlanabb" szemlélők meg is szólják ezen embereket, hogy "Tán ti olasz kokárdást viseltek?"... Na ez az... Ők hordják helyesen a kokárdát!

Ugye a megszokott forma, amin nem változtatunk az a kívül piros és befele haladva fehér majd zöld... na ez kérem szépen az Olasz kokárda!
Az olaszkokárda

Természetesen ezen nincs mit szégyenleni, mert alig vannak páran, már akik biztosra tudnák a valódi viseletét és ugyebár ha belegondolunk nem is kis kavarodást okozna ha most elkezdenénk eme megszokott rendet Nemzetünk legnagyobb ünnepére "kijavítani"... Talán amit tehetünk, hogy ha nem restelljük mi elkezdjük helyesen hordani ezzel is kicsit különcen, de annál figyelem felkeltőbben példát is mutatva! Talán én is így teszek, de olykor még nekem is fura szokni, mert én sem ehhez szoktam ugye...

Kerestem annyi leírást, de forrásként a wikipédia ami talán a legjobban összefoglalja:
wikipedia


kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországbólterjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában.
A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.
A teljes kokárda mellett elterjedt még a nemzetiszínű szalag viselete is. Ezt néhány centisre vágva, azonos szabályok szerint hordják, és sokféle hajtási variációja létezik.

A kokárda hajtása 

színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júliakokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.
… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.
Hermann Róbert történész szerint a korszakból ismert kokárdákon mindenhol kívül van a piros, belül a zöld. Egy zászlótörténész állítása szerint az is bonyolítja a kérdést, hogy ha van lelógója a kokárdának, akkor szabályos a kívül piros – belül zöld; ha nincs, akkor viszont a heraldikai szabályok szerint kívül kellene lennie a zöldnek, belül a pirosnak.
Hungarian cockade.pngMagyar kokarda.pngKokarda.gif
1.2.3.
1. A hajlított magyar kokárda
2. A szabályosan varrott magyar kokárda
3. A sokak által használt kokárda

A kokárda az 1848-as forradalom alatt

Jókai Mór így ír a kokárdáról:
… Jelenleg a nemzeti kokárda a reformerek színe, a békés átalakulás embereié, mentül nagyobb e toll vagy kokárda, annál nagyobb az ő istenbeni bizodalmuk és megelégedettségök.
1848március 15-én a pesti forradalom estéjén a Bánk bán előadásán Jókai Mór szónokolt a színpadon, amire így emlékezett vissza egy későbbi írásában:
Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ”
– Jókai Mór: Az a nő, aki együtt jön velem


Más nemzetek kokárdái