2012. március 15., csütörtök

Magyar Kokárda! - de miért úgy viseljük mint az olaszt?

Ma van Nemzetünk legnagyobb ünnepe! Ma az 1848-1849-s forradalom és szabadságharc kezdetére emlékezünk és ünnepeljük a nemzet saját erőből kivívott szabadságát és együtt emlékezünk legnagyobb hőseire! Még mielőtt egy újabb leírásra számítana bárki is, annak ajánlom keressen megbízható forrásokat, de ha jobban bele szeretne merülni, van egy könyvem, melyben napról napra le vannak írva a szabadságharcunk eseményei. Mint tudjuk Március 15-én, azaz március idusán tört ki Nemzetünk legnagyobb forradalma és egyben szabadságharca, melyre minden évben megemlékezünk, ahogy ez idén is történt. Már az ünnep előtti napokban az általános iskolák, a középiskolák diákjai útjukon az iskolába, majd úton hazafelé Nemzetünk egyik legnépszerűbb és talán legnagyobb jelentőséggel bíró jelképében pompáznak, a "szabadságunk" jelképét, "magyar" kokárdát viselnek. 

Már az felmerülhet bennünk tudják-e miről szól március 15.-e? Talán ezzel nekünk is lehetnek problémáink, akik "szabad" világba születtek, mármint, hogy tudjuk-e miről szól március 15.-e. Tudjuk-e miről szól a szabadság? Ami inkább kérdés, hogy nekik mit jelenthet ahogy elmennek az iskolába, meghallgatják és megnézik az ünnepségeket, vagy netán szerepelnek is rajtuk, na meg amikor erről töri órán hallgatják tanáraikat!

Még mielőtt belemerülünk mélyebb gondolatokba kezdjük egy egyszerűbb dologgal, amit már egyes közmédiák is kellő óvatossággal, de mégis tárgyilagosan elemeztek, ez pedig, hogy helyesen viseljük-e a kokárdánk!

Sokan megszoktunk egy formát, és úgy viseljük mindig szívünk felett büszkén kokárdánk minden év március 15-én, és e nap közelében páran a többi napon is. Nekem is még meg vannak gyermekkori kokárdáim melyeket én készítettem még a suliban és találni egyet köztük ami elüt a többitől, de sose volt rajtam, mert az nem olyan... Persze ha korai ábrázolásokat nézünk, a kokárdát azokon is úgy festik meg ahogy most mi is hordjuk, talán a nagysága ami más, mert nem olyan pindurik mint, amiket manapság feltűzünk óvva ruháink.
Veszünk a boltba ha már otthon nem találjuk régi kokárdáink, vagy mondjuk elhalványultak, esetleg szétfoszlottak és mind ugyanolyan, amiket a kínálatba találhatunk... Persze van más más méret, de ugyanaz a séma és persze más jelképek lehetnek a közepén... 

Ami feltűnik olykor, hogy egyesek mintha fordítva viselnék a kokárdát, mármint mintha fordítva készült volna el, és nem a piros-fehér-zöld, hanem annak fordítottja azaz az olasz színek lennének rajta... Rájuk ugye mi sokan elég furcsa szemekkel is nézünk? A Bátrabb, de sajnos ebben az esetben a "tudatlanabb" szemlélők meg is szólják ezen embereket, hogy "Tán ti olasz kokárdást viseltek?"... Na ez az... Ők hordják helyesen a kokárdát!

Ugye a megszokott forma, amin nem változtatunk az a kívül piros és befele haladva fehér majd zöld... na ez kérem szépen az Olasz kokárda!
Az olaszkokárda

Természetesen ezen nincs mit szégyenleni, mert alig vannak páran, már akik biztosra tudnák a valódi viseletét és ugyebár ha belegondolunk nem is kis kavarodást okozna ha most elkezdenénk eme megszokott rendet Nemzetünk legnagyobb ünnepére "kijavítani"... Talán amit tehetünk, hogy ha nem restelljük mi elkezdjük helyesen hordani ezzel is kicsit különcen, de annál figyelem felkeltőbben példát is mutatva! Talán én is így teszek, de olykor még nekem is fura szokni, mert én sem ehhez szoktam ugye...

Kerestem annyi leírást, de forrásként a wikipédia ami talán a legjobban összefoglalja:
wikipedia


A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországbólterjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában.
A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.
A teljes kokárda mellett elterjedt még a nemzetiszínű szalag viselete is. Ezt néhány centisre vágva, azonos szabályok szerint hordják, és sokféle hajtási variációja létezik.

A kokárda hajtása 

A színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júliakokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.
„… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.”
Hermann Róbert történész szerint a korszakból ismert kokárdákon mindenhol kívül van a piros, belül a zöld. Egy zászlótörténész állítása szerint az is bonyolítja a kérdést, hogy ha van lelógója a kokárdának, akkor szabályos a kívül piros – belül zöld; ha nincs, akkor viszont a heraldikai szabályok szerint kívül kellene lennie a zöldnek, belül a pirosnak.
Hungarian cockade.pngMagyar kokarda.pngKokarda.gif
1.2.3.
1. A hajlított magyar kokárda
2. A szabályosan varrott magyar kokárda
3. A sokak által használt kokárda

A kokárda az 1848-as forradalom alatt

Jókai Mór így ír a kokárdáról:
„… Jelenleg a nemzeti kokárda a reformerek színe, a békés átalakulás embereié, mentül nagyobb e toll vagy kokárda, annál nagyobb az ő istenbeni bizodalmuk és megelégedettségök.”
1848. március 15-én a pesti forradalom estéjén a Bánk bán előadásán Jókai Mór szónokolt a színpadon, amire így emlékezett vissza egy későbbi írásában:
„Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ”
– Jókai Mór: Az a nő, aki együtt jön velem


Más nemzetek kokárdái


 



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)